2012. január 10., kedd

ERDÉLYI KONYHA januári lapszáma - Trendó lapszemléje


A lapszám a Szent Vince és a borászok c. cikkel kezdődik. Az írás ismeretterjesztő jellegű, betekintést ad a január 22.-i Vince naphoz fűződő időjóslásokról, népi  hagyományokról, hiedelmekről, melyek a borászok, szőlőművesek körében terjedtek el. Aki nem tudja, hogy a népmeséből jól ismert „kisgömböc” a disznónak melyik része is, az megtudhatja a cikkből, melyet nem illendő dicsérni, mivel jómagam írtam. A képet jó kompozíciójú és színvilágú fotó illusztrálja, mely nem az én felvételem, tehát nyugodt szívvel méltatom.
A következő négy oldalon a Hónap gazdaasszonya rovat következik. Ezúttal a főszerkesztő osztja meg az olvasókkal néhány saját ételkreációjának titkait. György Ottilia a kreatív háziasszonyok közé tartozik, gyakran kísérletezik új ételek létrehozásával. Gránátalmaszósz receptjét én is ki fogom próbálni! Ottis szemmel láthatóan kedveli a birsalmát is, több ételében alkalmazza ezt, a magyar konyhában meglehetősen elhanyagolt gyümölcsöt. Nem mintha a sárgaborsó gyakoribb vendég lenne a konyhákban... kivétel a menzákat.
Egy újabb cikkben Sütő Edith komplett, a téli szezonhoz illő, ám mégsem túl nehéz menüt ajánl nekünk. Nekem a fokhagymás csirkecomb tetszett a legjobban, a könnyen elkészíthető, de mégsem túl szokványos karottás körettel, mely jól harmonizál a gusztusos krumplipürérózsákkal.
Vendégségbe invitálja az olvasót Fagyal Hajnalka. Kínálatából kiemelném az Erdélyben hagyományos, de az anyaországban kevéssé ismert lestyánnal ízesített finom levest és a többféle finom falatkából összerakott vendégtálat.
A brassói Kiss Éva a Barcaságban népszerű hajdani szász ételekből hozott ízelítőt. A cikk az 2012-ben induló új rovat első darabja. Az Erdélyi tájak ízei c. cikksorozat kitűzött célja az, hogy felmutassa a sokszínű, soknemzetiségű, gazdag kulináris hagyományokkal bíró Erdély tájegységeinek eltérő főzési szokásait, mindennapi és különleges ételeit. Kritikai észrevételem csak annyi, hogy egy ilyen nagy vállalkozás talán megérdemelt volna egy előzetes tanulmányt, érdeklődést felkeltő, kedvcsináló bevezetőt az erdélyi konyháról, mint „egészről”,melyet aztán a továbbiakban sorjázó írások kibontanának, árnyalnának.
Péter Judit Csíkszeredából is a hagyományoknak hódol cikkében, melyben jól ismert, de megunhatatlan ételeket főz újra a sertéshús jegyében, mely az egyik leggyakoribb és legkedveltebb alapanyaga az erdélyi konyhának.
Akinek sok lenne a húsból, akár azért, mert meggyőződéses vegetariánus, akár csak azért, hogy hús nélküli ételekkel tegye változatossá a család étrendjét, annak érdemes elolvasnia a gyergyószentmiklósi Hegyi-Gál Zsuzsa ajánlatát. Ételeinél figyelembe vette a télen is elérhető alapanyagokat, elsősorban ezekre alapoz. Sajtos, keménytojásos céklasalátája és zöldbabfasírtja figyelemre méltó!
Gál Edithnek az volt a feladata, hogy a Takarékos konyha rovatban egyszerűen előállítható, finom, de gazdaságos ételekkel rukkoljon elő. Edith bebizonyította, hogy a takarékossági elvek szem előtt tartása mellett is lehet ízletes konyhát vinni, gazdag kínálattal állt az olvasók elé. Zellerkedvelő lévén, nem csoda, hogy nekem a rántott zellere nyerte el leginkább a tetszésemet, mellyet majonézes mártással kínál.
Barabás Orsolya színes beszámolót írt a II. Kárpát-medencei Disznótoros Főzőversenyről, melyre erdélyi és anyaországi csapatok részvételével Gyergyószentmiklóson került sor. A versenyen az Erdélyi Konyha csapata is részt vett, a laptulajdonos Varga Károllyal együtt és szép sikert értek el, nem először és remélhetőleg nem utoljára. Aki szeretné legalább egy utólagos kóstoló segítségével megidézni a verseny hangulatát, az főzze meg a csapat által prezentált, Tejfölben sült töltött káposztát! Bár a személyes részvételt nem fogja pótolni, de garantáltan ízleni fog a családnak! Orsolya, a riportot követő másik írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a szelídgesztenyéből, ebből a meglehetősen egysikúan használatos alapanyagból milyen sokféle ételt, így levest, tölteléket, köretet is elő lehet állítani az obligát desszerteken, édességeken kívül.
Gergely Edit Csíkszeredából a könnyed, a szervezetet nem megterhelő, egészséges konyhát propagálja, különösen az ünnepek alatti nehéz ételek „kipihenése” céljából. Zöld szószos tésztája, sültpaprika krémlevese megmozgatja az ember fantáziáját. Külön dicséretes, hogy zöldségből kreált süteményt is hozott (kókuszos répagolyók!)
Ezt a gondolatsort fűzi tovább Fagyal Hajnalka, aki szintén a karácsonyi-újévi nagy lakomák utáni tisztítókúra szükségességére hívja fel a figyelmet. Elhatároztam jómagam is, hogy megfogadom a tanácsát! Legalább is a Fűszeres oldalast a meleg krumplisalátával ki nem hagyom, az biztos! Hajnalka barátnője, Dr.Bagosi-Fazekas Beáta nagyváradi szakorvos nemcsak kímélő diétát javasol, hanem kifejezetten szakmai tanácsokat ad a magukat „túlevők”, és emiatt emésztési panaszokkal küzdő olvasóinknak.
Vendégblogger is érkezett körünkbe. „Nea” , elfogadván Péter Judit meghívását, egy rövid kis bemutatkozást követően egy kedvelt ételsorát főzte meg nekünk. Tejszínes sütőtök krémlevese biztosan nagyon finom, külön jó pont, hogy egyik kedvenc hétköznapi ételemet, a tejfölös-gombás szeletet is megajánlotta és hogy a vargabéles mellé eperöntetet is ad. Én biztosan fel fogom keresni gasztroblogját, főleg ha fellelem az elérhetőségét J
Gergely Edit egy különleges fűszerre, nevezetesen a gyömbérre hívja fel figyelmünket. Többféle felhasználási lehetőségét prezentálja azzal, hogy egy húsos főétel (Gyömbéres csirkecombok) és egy sütemény (Gyömbéres linzerkeksz) receptjét is közzéteszi. A kísérletező kedvűeknek bátran ajánlom mind a kettőt én is!
Skandináv turistaútjáról útipoggyászként hozott magával három „északi” receptkülönlegességet a kolozsvári vendéglős Tibi, aki profiként igyekszik a zömmel amatőr háziasszonyoknak tanácsot adni.
A dévai Csatlós Erzsébet igyekezett a télen is mindenki számára elérhető alapanyagokból, nevezetesen a savanyú káposztából és a szemes babból főzni. És habár ezekből se szeri, se száma az ételrecepteknek, neki mégis sikerült két igazi különlegességgel, Babos lepénnyel és Hagymás babkrémmel előállni. Bizisten, mindkettőt ki fogom próbálni!
Gál Edith, a hagyományos sütemények nagy ismerője, gyerekkori emlékeimet is felidézte almás lepényével és meggyes felfújtjával.
Sütő Edith is hagyományőrzési missziót vállalt magára. Az erdélyi konyha egyik alapvető nyersanyagának, a szalonnának a tartósításai, feldolgozási módját ismerteti. Hasznos dolognak tartom ezt, hiszen a sózott, füstölt szalonna mind a mai napig megkerülhetetlen alapanyaga nemcsak a „népi, paraszti” ételeknek, hanem mai konyhánknak is. Külön megemlítem a pácolt szalonna recept illusztációját, mely az egyik legjobb fotója a januári számnak.
A vegetariánus fogások mellett elkötelezett Hegyi-Gál Zsuzsa, aki kismama is, a Gyerekkonyha rovatban arra ad tanácsot, hogyan tudjuk a kicsiket a téli időszakban is vitaminban gazdag és egyben kedvükre való ételekkel ellátni, kényeztetni.
A Tinikonyhában Deák Krisztián 17 éves fiatalember mutatja meg, hogy nemcsak a gyengébb nem képviselői, hanem a férfiak is kedvvel szorgoskodnak a konyhában. Mindhárom receptje ötletes és minden bizonnyal ízletes. Desszertje, a Tízperces édesség valóban könnyen elkészíthető, ráadásul Krisztián pompás fotóval csinált kedvet hozzá.
Egy másik férfiember, Kiss Zoltán is szeret főzni. Igyekszik ápolni a családi hagyományokat, így egyformán kedveli a felmenőktől megörökölt székely és a szász recepteket is. Külön öröm, hogy kínálatába egy halételt (Sült csuka) és egy birkából készülőt (Sárgarépás berbécsleves) is beillesztett, a férfiaknál szinte kihagyhatatlan bográcsos tokány mellett.
Olvasóink konyhájából Tankó-Erdély Zsófia jelentkezik, aki főállású háziasszony és anya.Megismertet velünk egy különleges levesbetétet, a séberlit, aminek többféle változatát alkalmazta régen az erdélyi zsidó konyha is. Egy kis baki csúszott a levélbe. A közreadott kacsaétel, címével ellentétben nem rántott, hanem párolt. Ez persze az ízét biztosan nem rontja le!
Mivel a tél hagyományosan a disznóölések, torok ideje, mi más lehetne a havi gasztronovella témája is más, mint a Disznóvágás? Mivel az írás szerzője én vagyok, szerénytelenség lenne, ha megdicsérném saját művemet. Viszont hadd hívjam fel a figyelmet rá, hogy milyen nagyszerűen illik a mondanivalóhoz a hosszú rúdra tekert kolbászkígyó, amit szívesen látnék saját kamrámban is.
A januári magazin szokásos lezárása a bizonyára sok olvasó által szívesen vett és nagyon várt keresztrejtvény és a horoszkóp.

3 megjegyzés:

4Gyerek írta...

Köszi-köszi-köszi.
Már nagyon várom hozzám mikor jut el ez a lap, valószínű kis szervezési bonyodalom van a háttérben.
De ezen sorokat olvasva most már türelmesebben kellene várakoznom. Vagy fordítva? Még kíváncsibb lennék?

Petra írta...

Gratulálok az újsághoz, és a kalendáriumhoz is!

Engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet erre a pályázatra. A hungarikumokról szóló fotókkal (étel, ital, bármi) lehet nevezni, klassz díjakért.
http://reformkorikonyha.blogspot.com/2012/01/te-hogyan-latod-hungarikumokat-palyazat.html

VálaszTörlés

Rozi írta...

Jutka!

Nézz be hozzám,meglepi vár Rád :)