Aztán ott van Orsi hangulatos vezércikke, aki olyan ügyesen lavíroz bennünket az emlékei között, hogy egy kissé már részesének éreztem magam. Éva csodálatos háziasszonya a hónapnak, és gyönyörű képeket készített a kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló receptjeivel. És itt is egy izgalmas cikk a kürtöskalács készítéséről, szép és élő képekkel, gratulálok Katalinnak, nagyon szép anyag lett. A magam rovatát is örömmel fedeztem fel, melyben könnyen elkészíthető vacsorákkal rukkoltam elő.
Zsófika megtörte az átkot: egy kellemetlen élmény után úgy gondoltam eddig, sosem ennék többé nyulat, ám ezek az ételek olyan nyálcsorgatóan néznek ki, hogy ide vele belőle! Jutka pedig ismét nagyon szépeket alkotott csirkére hangolva, de istenien néz ki az epres finomsága is.
Zsuzsika vegetáriánusan izgató ételeit jó ízzel fogyaszthatják a mindenevők is, a sárgarépafasírot mindenképp ki fogom próbálni, szuperül néz ki. Ahogy mondani szokják: viszem a receptet… És természetesen a gyerekkonyhába is finomságokkal készült a csöppségeknek.
Jaj, hát legszívesebben mindent bejegyzetelnék ide. Gyönyörű képek, izgalmas receptek sorakoznak: Gál Edith például mentás krémlevest készített, na meg fantasztikus süteményeket. Sütő Edith meg kész ízorgiát: az aszalt paradicsomos csirketekercse nagyon bíztató! Tőle még hátizsákba való finomságokat is láthatunk, hiszen itt a nyakunkon a kirándulószezon, hála Istennek:)
Adél már a képekkel is jóllakat, tényleg gyönyörűek, ő zöldbabos finomságokkal készült szezonra, míg reformháziasszonyunk Edóka ízletes ételekkel bíztatná le rólunk a kilókat. Edó édesen és sósan is ordázik, míg Ottilia édesköménnyel készült ételeket mutat be az olvasóknak, illetve részletesen bemutatja a juhtúró készítését, finom receptekkel tűzdelve meg rovatát, na meg még egy vaddisznókarajos recepttel is kedveskedik. Ez aztán nem olyan sötét, rágós kinézetű husi, amilyet az ember elsőre elképzel a vaddisznóról.
A hónap Erdélyi Konyhás férfiséfje ezúttal Gyergyószentmiklósról küldött recepteket, ő Gál Árpád, és az erősebbik nem egyik kedvenc levesét, pacallevest készített, egy másik férfiszív-melengető étellel együtt. Tibi az ínyenc, tordai pecsenyével és gesztenyés muffinnal indítja be a fantáziánkat, Orsi pedig tovább gondolta a lekvár főzést.
Egy nagyon édes, csupa mosoly kis tini, Kiss Adrienn egyik kedvencemet készítette el, a csokis epret, tejszínhabbal… No comment!
Egy kedves blogíró, Terna Melinda ezúttal a vendégbloggerünk, illetve egy olvasónk is szép, színes ételekkel készült, például olyan ínyencséggel, mint a málnás palacsinta. Török Zoltán gasztronovellája pedig ízig-vérig a szám ízének való, igazán elszörnyülködtem az eldobott csirkeszárny meg hát gondolatára. Brrr… Gratulálok Zoltánnak az íráshoz!
Legvégül eljutottam a pályázati játékhoz, amit a Corvin rejtvények főszerkesztője Csatlós János szerkeszt, illetve szívem csücskéhez, a horoszkóphoz.
Ez időben úgy negyvenpercnyi elfoglaltságot jelentett. Mármint a magazin végig böngészése. Aztán mire a végére értem rádöbbentem, hogy tulajdonképpen nekem már-már relaxációs művelet az átlapozás. Eddig fel sem tűnt, hogy hónapok óta egyféle szertartással böngészem a lapot. Amikor hazaérek vele, először készítek egy finom kapucsínót, elvonulok a kis kanapémra, és elkezdem az elején: borító, vezércikk, stb. De ez jó. Sokfél okból is jó. Először is mert ez a lap szép, és tartalmas. Na meg azért, mert ez a lap az enyém is személyesen, mert kézzelfogható levetülése a vágyaimnak, imádom, hogy részese vagyok. Mert Mi mindannyian szerkesztjük, a „Karcsi angyalai” avagy az Erdélyi Konyhás lányok, akik mind imádjuk, hogy részesei vagyunk. Mi, mint szerkesztők és Olvasók, akik szeretünk főzni, sütni, enni és inni. Szeretünk recepteket megosztani egymással, és örömet szerezni szeretteinknek a finom falatokkal. Mi, így együtt, akiket összeköt ez a magazin, erdélyieket, magyarországiakat, nőket és férfiúkat, kezdő, haladó és profi szinten egyaránt:)